Varga-Bajusz Veronika elmondta: az idei pályázatra 3597-en jelentkeztek, az értékelő bizottság végül 3041 pedagógust, oktatót talált érdemesnek az ösztöndíjra.

Az ösztöndíjprogram célja, hogy elismerje és támogassa azokat a pedagógusokat, oktatókat, akik kiemelkedő tehetséggondozói munkát végeznek, vagy diákjaikat versenyekre készítik fel sikeresen.

Az ösztöndíjra két kategóriában lehetett jelentkezni. Egyrészt azok pályázhattak, akik felkészítő tanárai voltak olyan diákoknak, aki nemzetközi tudományos diákolimpián, nemzetközi versenyen vagy egyéb, kiemelt versenyen eredményesen szerepeltek. A másik kategóriában olyan pedagógusok vagy oktatók jelentkezhettek, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a tehetséggondozás területén. Az első kategóriában 572-en, a másodikban 2469-en nyerték el az ösztöndíjat - tette hozzá.

Az államtitkár elmondta,

a tavalyi év újdonsága volt, hogy a közismereti, illetve művészeti tárgyak mellett a szakképzésben oktatók is jogosulttá váltak a pályázásra, az idei évben pedig az idegennyelv szakos tanároknak is megnyílt a jelentkezés lehetősége.

Hozzátette, az ösztöndíjra nem csak anyaországi, hanem kárpát-medencei pedagógusok is jelentkezhettek, ebben a körben 359 tanárnak van lehetőségük megköszönni a tehetséggondozó munkát.

Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy

a pályázatok 85-88 százaléka eredményes, és az idei évben emelték az ösztöndíj pénzügyi keretét, ami 2,5 milliárd forint.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt, az ösztöndíj egyrészt elismer egyfajta teljesítményt, másrészt ösztönzi a pedagógusokat arra, hogy folytassák a tehetséggondozói munkát.

Kitért arra, hogy az ösztöndíjjal járó havi 75 ezer forint egyfajta "plusz" béremelésnek is tekinthető, hiszen ez a havi összeg 12-13 százalékos többletet jelent. Horváth Péter szerint minden olyan díj, ösztöndíj, amely segíti a pedagógusok munkáját, fontos.